Tudom több mint egy hete nem írtam de minden okés velem :) Szóval folytatom az előző bejegyzésemet :)
A mozi (Facebook-film) hááát hogy is mondjam ez volt az első olyan film amit nem igazán tudtam rendesen követni, mert a főszereplő valami iszonyatosan gyorsan beszélt.
Az előző hetem eleje egész nyugisan telt: vallás doga, 8 óra stb.
Eljött végre a várva csütörtök amikor sütit sütöttünk Cathinál. Nagyon vicces volt, 5 lány összeszabadul, abból csak jó dolog sülhet ki, jelen esetben sok hülyeség és sok rettentő finom süti :)
Pénteken suli után irány Áronhoz, este Harry Potter 7, majd alvás mert reggel korán kellett kelnünk.
Szombat. Hamburg. Nagyon jól éreztem magam, bár az elején kicsit feszéjezetten, de utána jó lett minden. Mikor Zsuzsit megláttam a Bahnhofon, elkezdtem rohanni felé mint egy hülye, egyesek kicsit hülyének néztek, de jó érzés volt Zsuzsi nyakába ugrani :) Aznap vásárolgattunk, Starbucks, fényképezgetés, szóval az is jó este volt.
Tegnap ezeket próbáltam kipihenni, nem ok eséllyel, mert nem sikeredett valami sokáig aludnom, mert a takaróm aznap eszméletlen meleg volt. :)
Ma pedig átlagos nap volt. Voltam a suliújságnál, elolvastam a cikkemet magyarul és németül is ( mert írnom kellett egy cikket, a cserdiákságról lényegében), nagyon tetszett mindenkinek. Van ott egy csaj aki volt az USA-ban cserediák a YFU-val és annyira örültem, és majd lehet jön ő is a YFU-s karácsonyi találkozóra.
Ma mondta Martina, hogy lehet lesz még egy cserediákunk Mexikóból, az EF-től, mert saládot cserél a fiú és nekünk szóltak, csak az baj szerintem, hogy nagyon félénk....meg nem igazán tud németül.
Na majd meglátjuk....
2010. november 22., hétfő
2010. november 11., csütörtök
Remélem összejön... :)
Szóval a hétvégén meglátogatott Áron. Nem valami fényesen indult a reggel, mert épp ült a vonatom és felhívtam majd közöltem vele, hogy nem én fogom Wunstorfban várni hanem a Dapukám :) Azt hiszem nagy nehezen megtalálták egymást, még itthon Jörgnek mutattam egy képet Áronról, hogy azért valami fogalma legyen róla, hogy hogyan is néz ki. :) El akartunk menni W.-be, szóval felpattantunk a bringáinkra és eltekertünk a buszmegállóig, az út nem valami zökkenőmentesen zajlott. Mivel mikor már elindultunk szemerkélt az eső, de ez 5 perc után felerősödött :) Nagyon kellemes volt az esőben biciklizni, a hajam utána valami borzasztóan nézett ki.
Megnéztük a sulimat, aztán mentünk dönert enni, és kiderült számomra, hogy igazam volt: A hannoveri döner sokkal finomabb :) Mivel utána nem sok kedvünk volt maradni elindultunk a buszmegállóba majd megint biklivel haza. Egész végig míg a városban voltunk "szép" (nem esett) idő volt, és mikor el kezdtünk tekerni 6-7 perc múlva megint rákezdte. Na de most bekeményített, most rendesen szakadt, nagyon durva volt, széllel meg minden egyébbel .....
Aztán itthon még néztünk egy pár filmet, sorozatot :) Másnap Áront Kristina 2 óra körül elvitte a Bahnhofra, mert mi délutánra hivatalosak voltunk Florianhoz, aki főzött nekünk :) Nagyon finom volt :) Aztán még játszottunk, amikor a végén uno-ztunk, Floriannal egész végig szivattuk egymást, nagyon vicces volt, nagyon felszabadultan éreztem magam :)
Hétfőn az első 2 órában összehoztuk a Referatunkat föcire. Szerdán és ma nem volt első 2 órám, szóval jól kialudhattam magam :)
Szerdán az ének óra valami iszonyatosan vicces volt. Fritz és Eva csúnya kifejezéseket tanítottak nekem, és még játszottunk :)
Ma pedig megtartottuk referatot, ahhoz képest, hogy mennyire féltem tőle abszolút nem kellett volna, nem különbözik az otthoni referat előadástól. Amikor az első részemet elmondtam megtapsoltak :)
Utána tesin meg végig Sophieval hülyéskedtünk. Egyszer Linával ketten sugdolóztak, és odafordultak hozzám, és látszott rajtuk, hogy valami kínosat akarnak mondani vagy kérdezni, ez pedig az volt hogy hány kiló vagyok :) Mert szerintük az osztályban nekem van a legtökéletesebb alakom :) (köszi anya és apa:))
Aztán Sophie mondta, hogy a téli szünetben mennek síelni, és ha elengednek akkor én is mehetnék, a szilvesztert is ott, Svájcban töltenénk akkor, ha összejön a dolog, mindketten nagyon örülnénk ha összejönne :)
Holnap pedig kémiából írok, és lehet, hogy visszakapom az angolt. És még lesz kunst, ahol épp szappanból kell figurákat kivágnunk, ami 2 ember közti kapcsolatot képvisel. Az enyém tuti nagyon bénán fog kinézni :)
Majd holnap délután pedig megyünk moziba Áronnal, Marittal (norvég) és Liisivel(észt), megnézni egy filmet ami a facebookról szól :) Aztán pedig Áronnál alszom és szombaton jövök haza :)
Megnéztük a sulimat, aztán mentünk dönert enni, és kiderült számomra, hogy igazam volt: A hannoveri döner sokkal finomabb :) Mivel utána nem sok kedvünk volt maradni elindultunk a buszmegállóba majd megint biklivel haza. Egész végig míg a városban voltunk "szép" (nem esett) idő volt, és mikor el kezdtünk tekerni 6-7 perc múlva megint rákezdte. Na de most bekeményített, most rendesen szakadt, nagyon durva volt, széllel meg minden egyébbel .....
Aztán itthon még néztünk egy pár filmet, sorozatot :) Másnap Áront Kristina 2 óra körül elvitte a Bahnhofra, mert mi délutánra hivatalosak voltunk Florianhoz, aki főzött nekünk :) Nagyon finom volt :) Aztán még játszottunk, amikor a végén uno-ztunk, Floriannal egész végig szivattuk egymást, nagyon vicces volt, nagyon felszabadultan éreztem magam :)
Hétfőn az első 2 órában összehoztuk a Referatunkat föcire. Szerdán és ma nem volt első 2 órám, szóval jól kialudhattam magam :)
Szerdán az ének óra valami iszonyatosan vicces volt. Fritz és Eva csúnya kifejezéseket tanítottak nekem, és még játszottunk :)
Ma pedig megtartottuk referatot, ahhoz képest, hogy mennyire féltem tőle abszolút nem kellett volna, nem különbözik az otthoni referat előadástól. Amikor az első részemet elmondtam megtapsoltak :)
Utána tesin meg végig Sophieval hülyéskedtünk. Egyszer Linával ketten sugdolóztak, és odafordultak hozzám, és látszott rajtuk, hogy valami kínosat akarnak mondani vagy kérdezni, ez pedig az volt hogy hány kiló vagyok :) Mert szerintük az osztályban nekem van a legtökéletesebb alakom :) (köszi anya és apa:))
Aztán Sophie mondta, hogy a téli szünetben mennek síelni, és ha elengednek akkor én is mehetnék, a szilvesztert is ott, Svájcban töltenénk akkor, ha összejön a dolog, mindketten nagyon örülnénk ha összejönne :)
Holnap pedig kémiából írok, és lehet, hogy visszakapom az angolt. És még lesz kunst, ahol épp szappanból kell figurákat kivágnunk, ami 2 ember közti kapcsolatot képvisel. Az enyém tuti nagyon bénán fog kinézni :)
Majd holnap délután pedig megyünk moziba Áronnal, Marittal (norvég) és Liisivel(észt), megnézni egy filmet ami a facebookról szól :) Aztán pedig Áronnál alszom és szombaton jövök haza :)
2010. november 4., csütörtök
Vissza a normális kerékvágásba..boldogsáág
Már nagyon vártam a hétfői napot, mivel az osztályom másik fele végre visszatér. Nagyon jó volt végre újra látni őket és hallgatni a történeteiket. Újra visszatért az élet az osztályunkba. Este tanulni próbáltam bioszt, valaki nagyon szépen el is magyarázta (amit köszönök), de rettentő nehéz volt a dolgozat. Az osztálytársaimnak is, akik született németek, nem még nekem, aki lényegében alig tanult még az életében biológiát, és azt is csak a 7. és a 8. osztályban..
Kedden, pedig mikor hazaértem és beléptem az ajtón Martina mondta, hogy van egy szuper híre a számomra. Rögtön tudtam, hogy az elveszettnek hitt csomagom megérkezett. El sem tudom mondani, hogy mennyire boldog voltam. Ennyiszer egyszerre egy embert még biztos nem öleltem meg :) Kivittük a konyhába, és elkezdtem kipakolni. A csomag megérkezése előtt mondtam a családomnak, hogy biztos lesz a csomagban egy pár édesség is. Na igen, egy pár, anyáék valami hihetetlen sok édességet küldtek (aminek persze örülök), és leszűrtük, hogy körülbelül egy hónapig nem kell édességet vásárolnunk.
A szerdai nap valami borzasztó volt, 8 óra, ilyenkor mindig rettentő fáradt vagyok, 2 matek, 2 töri, 2 német és 2 ének után. Beszélgettem Sophieval a töri óráról. Aztán mint kiderült, itt úgy van, hogy a 10. évfolyam szinte egész évben a 2. Világháborúról és az azt követő időszakról beszél. Ez nagyon furcsa, az évet rögtön a 2. Vh-val kezdeni...
Németből 1 hónap múlva készen kell lennie egy referatunknak, egy könyvet el kellett olvasnunk (amit én még olvasok) és minden csoport kapott egy-egy szereplőt és őt kell jellemezni, analizálni, elemezni....stb. És a plakátnak DIN-A1-re kell megcsinálnunk, nem tudom, hogy egy olyan óriási plakátra miket fogunk ragasztgatni....
Ma pedig a napon elég sietősen indult, ugyanis kb félúton vissza kellett fordulnom, mert tesire a cipőmet véletlenül otthon hagytam, azt hittem, hogy le fogom késni a buszt de mégsem :) Hál' Istennek :)
Az első órán a német csoportban, szinte semmit nem csináltunk, vagyis igen Larissaval rajzoltunk szép szivecskéket a padra :) Majd föcin, csoportokat kellett alkotnunk, és ki kellett húzni azt a témát amiről majd referatot fogunk tartani. Na mi a táplálkozást kaptuk, és amilyen szerencsénk volt mi vagyunk az első csoport. Na ezt most nem tudom, hogy jó-e avagy sem, mert ha első vagy akkor még igazából semmit nem tudsz olyan nagyon elrotnani, és a tanár az elkövetkezendő referatokat valószínű veled hasonítja össze, szóval hmm nehéz kérdés. Na de megbeszéltük, hogy mikor találkozunk, azt még nem tudom, hogy melyikünknél, de majd megkérdezem. Az utolsó 2 pedig sport. Badmintonoztunk (tollaslabda), nagyon jó volt, úgy igazán játszani, nem csak számolni hogy hányszor találjuk el a labdát :)
Nagyon szeretem az itteni tanárokat, nem várnak el tőlem olyan hűűde nagyon sokat, aminek nagyon örülök, de viszont persze tanulok, mert nem akarom megsérteni őket.
Holnap pedig angolból írunk. Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz, mert egyre nehezebb angolul írni vagy kommunikálni, mert minden tényleg minden németül jön, de azért gyakoroltam és csak nem lesz 5 vagy 6 :) Ez a két jegy az amit nem igazán szeretnék kapni. Ahogy a családom mondta, a 4 az még úgy elmegy, a 3 az jó, és utána meg már tényleg nagyon jó :) Valahogy így tudnám értelmezni.
Meg ha rossz dolgozatot írok is, úgyis mindenki megért, hogy ez azért nem egyszerű dolog. Elhatározni, hogy egy évre kimész egy az elején még idegen családhoz, hogy meg tanulj egy számodra kedvelt nyelvet, megismerd az ország kultúráját, az emberek gondolkodásmódját és még sok hasonló dolgot. Ezt az évet az biztos, hogy megismételni nem lehet. És már több mint 3 hónapja élvezhetem a cserediákságot, aminek nagyon örülök. Egyszer a buszon hazafelé elgondolkodtam, hogy milyen lesz ha újra hazamegyek és rögtön az jutott eszembe, hogy ez azt jelenti, hogy az embereket akiket eddig itt megismertem, majd egyszer el kell hagynom, amibe valami borzasztó belegondolni, már előre félek a júliustól. Aki nem cserediák az ezt a dolgot nem igazán értheti, nagyon várom, hogy hazamenjek, majd ha eljön annak az ideje, de viszont, nem szeretnék azon keseregni, hogy jajj milyen jó lenne otthon. És ahogy anya mondta, most minden összejött nekem :) És valami rettentően örülök annak, hogy ez a cserediákság dolog kipattant a fejemből és apa másnap felhívta Gabit :)
Szóval otthoniak ne aggódjatok, mert ennél jobb országot, családot és barátokat nem is kaphattam volna.
Bis bald.... <3
Kedden, pedig mikor hazaértem és beléptem az ajtón Martina mondta, hogy van egy szuper híre a számomra. Rögtön tudtam, hogy az elveszettnek hitt csomagom megérkezett. El sem tudom mondani, hogy mennyire boldog voltam. Ennyiszer egyszerre egy embert még biztos nem öleltem meg :) Kivittük a konyhába, és elkezdtem kipakolni. A csomag megérkezése előtt mondtam a családomnak, hogy biztos lesz a csomagban egy pár édesség is. Na igen, egy pár, anyáék valami hihetetlen sok édességet küldtek (aminek persze örülök), és leszűrtük, hogy körülbelül egy hónapig nem kell édességet vásárolnunk.
A szerdai nap valami borzasztó volt, 8 óra, ilyenkor mindig rettentő fáradt vagyok, 2 matek, 2 töri, 2 német és 2 ének után. Beszélgettem Sophieval a töri óráról. Aztán mint kiderült, itt úgy van, hogy a 10. évfolyam szinte egész évben a 2. Világháborúról és az azt követő időszakról beszél. Ez nagyon furcsa, az évet rögtön a 2. Vh-val kezdeni...
Németből 1 hónap múlva készen kell lennie egy referatunknak, egy könyvet el kellett olvasnunk (amit én még olvasok) és minden csoport kapott egy-egy szereplőt és őt kell jellemezni, analizálni, elemezni....stb. És a plakátnak DIN-A1-re kell megcsinálnunk, nem tudom, hogy egy olyan óriási plakátra miket fogunk ragasztgatni....
Ma pedig a napon elég sietősen indult, ugyanis kb félúton vissza kellett fordulnom, mert tesire a cipőmet véletlenül otthon hagytam, azt hittem, hogy le fogom késni a buszt de mégsem :) Hál' Istennek :)
Az első órán a német csoportban, szinte semmit nem csináltunk, vagyis igen Larissaval rajzoltunk szép szivecskéket a padra :) Majd föcin, csoportokat kellett alkotnunk, és ki kellett húzni azt a témát amiről majd referatot fogunk tartani. Na mi a táplálkozást kaptuk, és amilyen szerencsénk volt mi vagyunk az első csoport. Na ezt most nem tudom, hogy jó-e avagy sem, mert ha első vagy akkor még igazából semmit nem tudsz olyan nagyon elrotnani, és a tanár az elkövetkezendő referatokat valószínű veled hasonítja össze, szóval hmm nehéz kérdés. Na de megbeszéltük, hogy mikor találkozunk, azt még nem tudom, hogy melyikünknél, de majd megkérdezem. Az utolsó 2 pedig sport. Badmintonoztunk (tollaslabda), nagyon jó volt, úgy igazán játszani, nem csak számolni hogy hányszor találjuk el a labdát :)
Nagyon szeretem az itteni tanárokat, nem várnak el tőlem olyan hűűde nagyon sokat, aminek nagyon örülök, de viszont persze tanulok, mert nem akarom megsérteni őket.
Holnap pedig angolból írunk. Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz, mert egyre nehezebb angolul írni vagy kommunikálni, mert minden tényleg minden németül jön, de azért gyakoroltam és csak nem lesz 5 vagy 6 :) Ez a két jegy az amit nem igazán szeretnék kapni. Ahogy a családom mondta, a 4 az még úgy elmegy, a 3 az jó, és utána meg már tényleg nagyon jó :) Valahogy így tudnám értelmezni.
Meg ha rossz dolgozatot írok is, úgyis mindenki megért, hogy ez azért nem egyszerű dolog. Elhatározni, hogy egy évre kimész egy az elején még idegen családhoz, hogy meg tanulj egy számodra kedvelt nyelvet, megismerd az ország kultúráját, az emberek gondolkodásmódját és még sok hasonló dolgot. Ezt az évet az biztos, hogy megismételni nem lehet. És már több mint 3 hónapja élvezhetem a cserediákságot, aminek nagyon örülök. Egyszer a buszon hazafelé elgondolkodtam, hogy milyen lesz ha újra hazamegyek és rögtön az jutott eszembe, hogy ez azt jelenti, hogy az embereket akiket eddig itt megismertem, majd egyszer el kell hagynom, amibe valami borzasztó belegondolni, már előre félek a júliustól. Aki nem cserediák az ezt a dolgot nem igazán értheti, nagyon várom, hogy hazamenjek, majd ha eljön annak az ideje, de viszont, nem szeretnék azon keseregni, hogy jajj milyen jó lenne otthon. És ahogy anya mondta, most minden összejött nekem :) És valami rettentően örülök annak, hogy ez a cserediákság dolog kipattant a fejemből és apa másnap felhívta Gabit :)
Szóval otthoniak ne aggódjatok, mert ennél jobb országot, családot és barátokat nem is kaphattam volna.
Bis bald.... <3
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)